 |
Országos Nyugdíj- biztosítási Főigaz. |
 |
Fogyatékosok Esélyegyenlőségéért |
 |
Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet |
 |
Apertus Közalapítvány |
 |
Egyenlő Bánásmód Hatóság |
A hálózat példa értékű programjai, jó gyakorlatai
Esélyóra
Az általános- és középiskolás diákokat megszólító esélyóra a hálózat legszélesebb körben elterjedt, legelső jó gyakorlatai közé tartozik, s mára valamennyi esélyház repertoárjában rendszeres programként szerepel. E tolerancia-erősítő esélyegyenlőségi program újabb és újabb elemekkel gazdagodott az elmúlt évek során, így – az alapgondolat/koncepció megőrzése mellett – többféle változatban él az ország különböző pontjain. A program, mint ahogy az elnevezés is jelzi, a tanórák (pontosabban az osztályfőnöki órák) kereteibe illeszkedik. Az interaktív órán, melyen az esélyház egy-egy munkatársa beszélget esélyegyenlőségi kérdésekről a gyerekekkel és fiatalokkal, a résztvevők maguk is megfogalmazhatják a témával kapcsolatos véleményüket, érzéseiket, esetleges dilemmáikat. A foglalkozás személyes és közvetlen jellegét mindenekelőtt az esélyház munkatársát elkísérő, fogyatékossággal élő fiatal jelenlétének köszönheti, aki saját történetét, tapasztalatait osztja meg a gyerekekkel. A mindennapokban megtapasztalt fizikai és szellemi akadályokról, a továbbtanulási vagy munkaerőpiaci esélyekről, befogadásról és segítségről, vagy épp ellenkezőleg: a kommunikációs hézagokról és távolságtartásról. A beszélgetést – az esetek többségében – különböző játékos feladatok színesítik. A gyerekek és a fiatalok például megismerkedhetnek a Braille-írógép vagy a hangos mérleg/hőmérő mechanizmusával, de játszhatnak bekötött szemmel végzett, néhány perces érzékenyítő játékokat is, valamint – ha idő és hely engedi – kipróbálhatják, milyen érzés beleülni egy kerekesszékbe, vagy vakvezető kutyával és fehérbottal, „sötétben tapogatózva” végigmenni a folyosón. A cél – ahogy sok egyéb, hasonló program esetében – a személyesen átélt megtapasztalás egy mélyebb elfogadás és toleránsabb hozzáállás kialakítása érdekében.
Esélynap
Az esélynap (vagy esélyegyenlőségi nap) a hálózat egyik legszínesebb programja, mely – túl az egységes célkitűzéseken – különböző tartalmakkal telítődik az egyes esélyházak esetében. A zömében egész napos, nagyszabású rendezvény célja a figyelemfelhívás, az előítéletek és a személyes tapasztalatok hiányában rögzült sztereotípiák felszámolása. Az esélynap – némely város esetében – a szabad ég alatt, forgalmas tereken, parkokban zajlik, megszólítva több száz járókelőt, míg másutt inkább a belső térben megrendezett programokra, színpadi produkciókra vagy kiállításokra helyezik a hangsúlyt. Az esélynap keretében néhol civil utca szerveződik, melyen – önálló standok formájában - a társszervezetek mutatkozhatnak be, saját tevékenységüket népszerűsítve. Az ún. érzékenyítő játékokkal szinte valamennyi szabadtéri esélynapon találkozhatunk: például végighaladhatunk a kerekesszékes akadálypályákon, próbára tehetjük ügyességünket a vak ping-pongban, vagy akár bekötött szemmel vásárolhatunk a vak piacon. A közösen készített graffiti-fal, melyen mindenki rajta hagyhatja „kéznyomát”, és az esélyegyenlőségről vallott, néhány szavas gondolatát, szintén gyakori szereplője e szabadtéri rendezvényeknek.
Az esélynapnak otthont adó művelődési házak és egyéb intézmények falai között a legkülönbözőbb tematikájú és műfajú kiállítások szerveződnek, melyeket az esélyegyenlőség szellemisége mégis összeköt. Az informatív jellegű tárlatok sorában szerepelt például a fogyatékosságtörténeti vándorkiállítás vagy „a nők a történelemben” címet viselő képanyag, de ide sorolhatjuk a „sötét szoba” elnevezésű, érzékenyítő tárlatot is. A képző- és fotóművészeti kiállítások alkotói roma, netán sérült művészek, hivatásosak és amatőrök. A színpadon – akárcsak a galériákban - azok mutatkozhatnak be, akikre a hétköznapokban talán kevesebb figyelem irányul. Hogy ezen a napon ilyen formában is bizonyíthassák, hogy értékeik és tudásuk révén ők maguk is a társadalom egyenlő értékű tagjai.
Integrált sport- és kulturális napok az esélyegyenlőség nevében
A hálózat szinte minden tagja rendez évről évre olyan egész napos szabadidős programokat, amelyeken a résztvevők különböző (fogyatékossággal élő és egészséges emberek számára egyaránt űzhető) sportágakban és ügyességi játékokban mérhetik össze képességeiket. Nem csak a sérült embereket mozgósítják ezek a napok, de a közös sportélmény az egészséges résztvevőkhöz is közelebb viszi a fogyatékossággal járó speciális élethelyzeteket, ezzel teremtve alkalmat a másság megismertetésére, elfogadtatására. A résztvevők a programok széles palettájáról válogathatnak. Részt vehetnek többek közt: kerekesszékes akadályverseny, kosárra dobás, kapura rúgás, kerekesszékes tenisz, íjászat, szlalomozás, billenőrámpán való áthaladás, különféle csapatjátékok, boccia, sakk számokban. Az érdeklődők megismerhetik a Braille-írást, a vakvezető kutya feladatait, a fehérbottal és a tandemkerékpárral való közlekedést, kipróbálhatják a vakszobát, ahol bekötött szemmel kell tájékozódniuk, és tapintással azonosítaniuk a szobában elhelyezett tárgyakat, vagy játszhatnak érzékszervi játékokat, melyek azt mutatják be, hogy bekötött szemmel milyen a szaglás vagy hallás útján való érzékelés, valamint megismerkedhetnek a csörgőlabdasporttal. A rendezvények többnyire kulturális programokkal is kiegészülnek. A fellépők között nagy számban szerepelnek fogyatékossággal élő művészek, például a Kerekes Roll Dance Kombi Tánccsoport, a Gördülő Tánccsoport, vagy a Bíborszív együttes. Sok esetben paralimpikonok is megtisztelik jelenlétükkel a rendezvényeket.
Civil utca, civil sziget
Az ország különböző pontjain más-más név alatt futó program rendszerint nagyobb esélyegyenlőségi rendezvények, fesztiválok színes programelemeként szerepel. Célja a figyelemfelhívás, az esélyegyenlőség eszmeiségének, filozófiájának népszerűsítése, valamint az esélyegyenlőség és a segítő szakma területein működő (civil, állami és egyházi) szervezetek közötti kapcsolatépítés előmozdítása. A szabadtéri rendezvény széles körű bemutatkozási lehetőséget biztosít a helyi/megyei szervezetek számára, akik – tevékenységi körüktől függően – információs kiadványokkal, tanácsadással, kérdőívekkel, vagy (pl. nappali és bentlakásos intézmények esetében az ellátottak által készített) különféle kézműves termékekkel és érzékenyítő játékokkal várják az érdeklődőket. Az Esélyek Házai standjain szintén számtalan játék kínál ilyenkor látnivalót: találunk esélyegyenlőségi totót és egyéb fejtörőket, de a vállalkozó kedvű látogatók kipróbálhatják a vakpiacon (vagy más néven esély-piacon) való vásárlást, vagy akár a kerekesszékes akadálypályát is. E „seregszemlén” való, széles körű részvételhez hozzájárulnak a további kísérő rendezvények: a szakmai, a kulturális és egyéb szabadidős programok.
Élő könyvtár
A ’90-es évek végén Dániából útjára induló, különleges program mára hazánkban is meghonosodott, s gyakorta szerepel – többek közt – az Esélyek Házai repertoárjában, nagyobb fesztiválok programelemeként. Az élő könyvtár mottója („attól félsz, amit nem ismersz”) önmagáért beszél: a másságtól való idegenkedés, félelem rendszerint az ismeretek hiányából, a nemtudásból fakad, ezért az előítélet-kezelés leghatékonyabb módja a személyes találkozás, a saját élményen alapuló megtapasztalás. Az élő könyvtár könyvei valamely „másságot” képviselő emberek, akiket „ki lehet kölcsönözni” egy-egy órára. A négyszemközti beszélgetések nyomán megértések és elfogadások születhetnek, hiszen ha belehallgatunk ezekbe az élettörténetekbe, egyrészt megérthetjük az addig kibogozhatatlan motivációkat, másrészt pedig arra is rádöbbenhetünk, hogy e különbözőségek mennyire esetlegesek. A „könyvek” között találhatunk például kerekesszékkel közlekedő vagy egyéb fogyatékossággal élő parasportolót, roma művészt, vagy főiskolai hallgatót, különböző vallású, netán színes bőrű embereket, vagy akár szexuális irányultságuk miatt „másokat”.
Esélypontok
Az esélypontok olyan, a megyeszékhelytől magától az Esélyek Házától távolabbi településen levő információs helyszínek, ahol a helyi lakosság és adott kistérség naprakész információkhoz jut az esélyegyenlőség aktuális kérdéseit illetően (felhívások, jogszabályok, pályázatok, programok, akadálymentesítéssel kapcsolatos információk). Az esélypontokon az Esélyek Házai munkatársai havi rendszerességgel kihelyezett ügyfélszolgálatot tartanak, amely során kiemelt fontossággal bír az EBH-s és OBH-s panaszügyekben való közreműködés is. Ez lehetőséget ad további potenciális partnerek felkutatására és közös rendezvények, projektek műhelyek, szervezésére is, tehát az információszolgáltatáson túl a hálózatépítés, partnerségi kapcsolatok kialakítása is nagy jelentőséggel bír. A jó partneri viszony kialakítása az aktív, a település vagy a kistérség életét átlátó helyi szakemberekkel, akik a hétköznapokban is az adott településen tevékenykednek, megsokszorozza az esélypontok hatékonyságát. Az esélyház munkatársai havonkénti személyes jelenlétükkel segítik a település és a kistérség lakóit, a helyi civil szervezetek és döntéshozók munkáját. Ezen kívül olyan lakossági fórumokat is szerveznek, melyek során az internetet nem használó, a megyeszékhelytől távol eső települések lakói is hozzáférhetnek az életüket érintő jogszabályi változásokról szóló információkhoz. További előny, hogy a helyben működő civil és önkormányzati intézmények szabadidős és kulturális programjain keresztül az esélyházak munkatársai könnyebben elérik a település lakosságát is, így alkalmuk nyílik a helyi társadalom érzékenyítésére.
Szakmai kerekasztalok
A szakmai programok sorában - valamennyi esélyház esetében - megtalálhatók a szakmai kerekasztal-beszélgetések, akár valamely nagyobb rendezvény (pl. esélyegyenlőségi nap, fesztivál) keretében, akár önálló program formájában. A beszélgetések különböző esélyegyenlőségi témák köré csoportosulnak, az oktatásügyben és a munkaerőpiacon megnyilvánuló diszkriminációtól kezdve a lakhatási problémákig. E kerekasztal-beszélgetések a szűkebb értelemben vett „szakma” mellett számot tartanak a szélesebb nagyközönség részvételére is, hiszen alapvető céljuk az információátadás (melynek aktualitása lehet pl. egy-egy hatályba lépő rendelet), valamint a különféle nézőpontok ütköztetése. A kerekasztal vendégei ugyanis különböző területeken működő szakemberek, netán művészek vagy döntéshozók, akik – eltérő szakmai hátterük és munkatapasztalataik okán – az adott probléma más-más aspektusát világítják meg a hallgatóság előtt, ezáltal is hozzájárulva egy differenciáltabb látásmód kialakulásához.
A szakmai kerekasztalok másik – szűkebb nyilvánosságnak szóló (esetleg teljesen zárt) – formája a valamely védett célcsoport érdekeiért tevékenykedő szervezetek képviselőit tömöríti, s mindenekelőtt az esélyházak koordinációs, hálózatépítő feladatköréhez köthető. Ennek megfelelően léteznek roma, fogyatékosügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, idősügyi, valamint női szervezetek kerekasztalai. E szakmai összejövetelek „apropóját” rendszerint egy-egy aktuális probléma, kérdés adja, míg máskor a találkozó célja a közös programtervek kidolgozása, vagy akár pályázati tanácsadás. A találkozókon – több ház esetében – részt vesz az Egyenlő Bánásmód Hatóság referense is, így lehetőség nyílik diszkriminációs tanácsadásra, esetleg panaszfelvételre.
Tréningek
A különböző, hátrányos helyzetű emberek számára szervezett személyiségfejlesztő–önismereti tréningek szintén visszatérő elemei az esélyházak programjának. E tréningek között szerepelnek hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat és fiatal felnőtteket megszólító foglalkozások, melyek célja, hogy a munkaerőpiacról kiszorult, tényleges jövőképpel nem rendelkezőknek segítséget nyújtsanak saját értékeik, képességeik tudatosításában és kibontakoztatásában. A csoportmunka során a résztvevők – játékos feladatok útján – közösen próbálnak rátalálni a „személyes elakadásokra”, hogy azt követően megfogalmazhassák reális jövőképüket, tanulással, munkával kapcsolatos elképzeléseiket, valamint a megvalósuláshoz szükséges lépéseket és feladatokat.
Hasonló tematika alapján szerveznek az esélyházak tréningeket fogyatékossággal élő fiatalok számára is, annak érdekében, hogy – saját képességeikbe vetett hitüket megerősítve – minél teljesebb életet élhessenek, beleértve továbbtanulásukat és eredményesebb munkaerőpiaci részvételüket.
A tartósan álláskereső emberek számára szervezett tréningek szintén rendszeres programnak számítanak a hálózat életében. A hátrányos helyzetű településeken, kistérségekben megrendezésre kerülő tréningek a fentiekhez hasonló módon, a személyes kompetenciák megerősítésére és az önismeret elmélyítésére helyezik a hangsúlyt, melyek elengedhetetlen feltételei az eredményes álláskeresésnek. A foglalkozások mindamellett gyakorlati ismereteket, praktikus tanácsokat nyújtanak (pl. az önéletrajzírás, az állásinterjú, a sikeres kommunikáció „rejtelmeiről”).
A 7–8. osztályos gyerekeket bevonó, pályaorientációs tréningeket-foglakozásokat hátrányos helyzetű települések iskoláiba szerveztük az elmúlt évek során. A program – mely ez idáig számos településen megvalósult – nagy népszerűségnek örvendett mind a résztvevő gyerekek, mind pedig a pedagógusok, illetve a szülők részéről. A kiscsoportos foglalkozások célja, hogy a gyerekek – saját érdeklődésük és képességeik függvényében – rátaláljanak arra a szakmára, mely majdan nem pusztán munkát, de örömmel végzett hivatást is jelenthet a számukra. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy képet kapjanak a különböző szakmákról és az ahhoz szükséges képzésekről. A záró foglalkozáson különféle szakterületekről meghívott vendégek színesítik a programot, akik saját tapasztalataikat osztják meg a gyerekekkel az általuk képviselt szakmákkal kapcsolatban. Visszatérő „szereplő” pl. az újságíró, a nyomozó, az informatikus és a fodrász.
A megyénként más-más címen futó, de tematikájában azonos antidiszkriminációs tréningek a „másodlagos célcsoport”, azaz a hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó szakemberek, valamint a munkájuk során velük érintkező, egyéb szakmabeliek számára szerveződnek (pl. egészségügyi dolgozók, rendőrök, helyi döntéshozók, önkormányzati dolgozók). A program célja egyrészt az esélyegyenlőség alapfogalmainak, jogi hátterének a megismertetése, másrészt – játékos feladatok segítségével – a beidegződésen alapuló sémáknak, előítéleteknek az újragondolása egy elfogadóbb szemléletmód kialakítása érdekében.
Művészeti élmények – alternatív tárlatvezetés fogyatékossággal élő emberek számára
Több intézmény is szervezett már olyan speciálisan megtervezett képző- és iparművészeti programot, amelyen fogyatékossággal élő emberek élvezhették a különböző művészeti alkotások szépségét. A tárlatokat igyekeznek tematikusan szervezni, így azt a sérült emberek külön turnusokban tekinthetik meg. Egy-egy csoport számára meghatározott, az átlagosnál hosszabb idő áll rendelkezésre az alkotások megtekintésére. A mozgásukban korlátozott emberek közlekedését rámpák segítik a képtárakban, galériákban, míg az értelmi fogyatékossággal élő látogatókat speciálisan összeállított anyaggal várják, melyet pedagógiai foglalkozás keretében ismertetnek. A látássérültek számára leíró tárlatvezetéssel készülnek, illetve tapinthatók a kiállított alkotások. A siketek és nagyothallók részére jelnyelvi tolmácsot biztosítanak. Ilyen módon az élmény számukra sem vész el, hanem sajátos, speciális formában fogadják be azt.
Esélyegyenlőségi témakörben kiírt irodalmi- és képzőművészeti pályázatok
Az esélyházak által rendszeresen kiírt, megyei és országos irodalmi, képzőművészeti és fotópályázatok lehetőséget nyújtanak a gyerekek és fiatalok számára, hogy megfogalmazzák gondolataikat, érzéseiket az esélyegyenlőség tárgykörébe tartozó kérdésekről: másságról, elfogadásról vagy egyszerűen csak egy élhetőbb világról és az emberi kapcsolatokról. A pályázatok méltó zárásaként a beérkezett irodalmi alkotások publikálásra kerülnek, felolvasásokat tartanak belőlük, a képzőművészeti munkákból pedig kiállítások nyílnak, de az is előfordul, hogy a rajzok vagy fotók kiadványok illusztrációjaként köszönnek vissza.
Szemléletformáló filmek az Esélyek Házaiban
A mozi-élmény, a pergő filmkockák minden korosztály és társadalmi csoport számára az egyik legnépszerűbb kikapcsolódást jelentik. Az Esélyek Házai filmklubjaiban olyan szemléletformáló filmeket vetítenek a résztvevőknek, amelyek valamely társadalmi probléma vagy csoport köré szőtt történetek, s ezzel különleges filmélményt nyújtanak. A résztvevők hiteles játék- és dokumentumfilmeken keresztül ismerik meg a különböző, esélyegyenlőségi szempontból fontos elveket. A filmek a fogyatékossággal élőkről, romákról, elesettekről szólnak, s akár sikertörténeteket, akár drámákat látnak a nézők, a fontos az, hogy megérintse őket, és beszélgethessenek az átélt élményről. A vetítésekre beülhetnek szakemberek, felnőttek, gyerekek, és minden érdeklődő. A film akaratlanul is hat, formál, és ez a hatás egészül ki a vetítések után tartott műhelyvitákkal, kávéházi gondolatébresztő beszélgetésekkel.
A filmklubok profilja esélyházanként változhat. Például a szekszárdi esélyház „Időtlen mesék” címmel nagy sikerű cigány filmklubot szervezett, amelyen főképp dokumentumfilmeket vetítettek. A bemutatott filmek „cigány-képek” társadalmi konfliktusokról, identitás-kérdésekről, különböző élethelyzetekről, az ősi hagyományokhoz való ragaszkodásról. Székesfehérvárott Arany Filmklub néven dokumentum- és játékfilmek láthatók különböző témákban, különböző résztvevői körrel. A palettán szerepel például fogyatékossággal élőkről szóló dokumentumfilm-sorozat fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülők és szakemberek részére, vagy középiskolásoknak vetített játékfilmsorozat. Minden filmvetítést műhelybeszélgetés követ.
"Nők a közéletben" kávéházi beszélgetések
Több Esélyek Háza szervez olyan délutáni beszélgetéseket a gender témakör köré, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot a nők körében. A fő témakör a női közéleti szerepvállalás. Ennek tolmácsolására színésznőket, politikus hölgyeket, újságírókat hívnak meg, akik beszélnek erről a szerepről, illetve a résztvevők mindezekről kérdezhetnek is. A másik irányvonal a női munkavállalás, a gyermekvállalás kontra karrier témája, ahol a meghívott vendégeket vállalkozó hölgyek, a nagycsaládos szervezetek képviselői, családi napközit, magán bölcsődét működtető civil szerveztek képviselői vezetik be a témába. A közéleti-politikai szerepvállalás, a munkaerő-piaci helyzet és vállalkozási lehetőségek, valamint a családban meglévő szerepek összehangolása is gyakorta szerepelnek a palettán. A beszélgetések hatására a résztvevők teljesebb képet alkothat a nők általános helyzetéről a munkavállalás és a közéleti szerepvállalás szempontjából.
Gyermek- és ifjúsági klubok
Manapság a legtöbb településen, lakótelepen találkozhatunk egyéb, tartalmas elfoglaltság híján az utcán csellengő gyerekekből, fiatalokból verbuválódott csoportokkal, akik unalmas semmittevéssel ütik el szabadidejüket, vagy akár a kriminalitás szélére sodródva, különböző „pótlékokban” keresnek menedéket. Az esélyházak által szervezett gyermek- és ifjúsági klubok számukra kínálnak alternatív javaslatokat. A szabadidős klubok – az adott korosztály érdeklődéséhez és igényeihez igazodva – számos programmal várják a fiatalokat: kézműves-foglalkozásokkal, különféle kreatív, közösségi játékokkal, filmekkel. A klubok mindemellett a közösségteremtés színterei, ahol új ismeretségek, barátságok szövődnek, s ahová „jó betérni” egy közös filmnézésre, egy játékra vagy egy nagy beszélgetésre.
Idős embereknek szóló programok
Az idősebb generáció tagjai a mai, felgyorsult világban számos olyan nehézséggel találhatják szemben magukat, melyek megfelelő információk birtokában áttekinthetőbbé, könnyebben kezelhetővé válnak számukra. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a számítógép- és internetkezelés, a banki ügyintézés (bank-automaták, bankkártya-használat, pénzügyi megtakarítások), de sajnos a bűnmegelőzés is aktuális területnek számít. Ezek mellett szerepelnek különböző „örökzöld” témák, mint például a testi-lelki egészség megőrzésének alternatív módszerei, melyek legalább ilyen súllyal szerepelnek a nyugdíjas korosztály által preferált „listákon”. Ezek az igények hívták életre az esélyházak által szervezett, idős embereknek szóló előadássorozatokat, tanfolyamokat, ahol az adott terület egy-egy meghívott szakembere segíti az „információáradatban” való eligazodást. A programok összeállításakor ugyanakkor törekszenünk arra is, hogy – szokatlan témák és nézőpontok fölvetésével – előmozdítsuk az idős emberekkel kapcsolatos sztereotípiák és megrögzött sémák újragondolását. Ebből a megfontolásból indult – több helyütt – tai-chi és jóga tanfolyam. Az idősek számára szervezett programok sorában külön helyet foglalnak el azok a rendezvények, melyek lényege a „generációk találkozása”. A különböző ünnepekhez – karácsonyhoz, farsanghoz, anyák napjához - kötődő programok helyszínei az idős otthonok és a nyugdíjas klubok, ahol a gyerekek (óvodás- és iskoláscsoportok) műsorokkal kedveskednek az idős embereknek, akik „viszonzásképp” megvendégelik az előadókat. Az esélyházak az elmúlt évek során számos ilyen „egymásra találást” segítettek elő, majd vettek részt a programok lebonyolításában.
Kattints rá, nagyi! – informatikai képzések szenioroknak
A fenti igényekből kiindulva az esélyházak több városban is informatikai képzést indítottak idősek számára. A több hetes, az Esélyek Házai által finanszírozott tanfolyammal szenior közösségek tagjainak kívántak lehetőséget teremteni a mindennapi élethez és online kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen számítástechnikai ismeretek elsajátítására. Szervezett képzésen, kis csoportban tanulhattak az érdeklődők, s a tananyag a számítógép bekapcsolásától kezdve az internet-használatig többnyire minden fontosabb témakört tartalmazott. A résztvevők az oklevél megszerzését követően saját környezetükben adják tovább a megszerzett ismeretanyagot, ezáltal kortársaik segítői lesznek. A program valódi célja az idősek és a fiatalok közötti generációs szakadék csökkentése, valamint az idősek kapcsolatainak erősítése. Az Idősügyi Stratégia is megemlíti a következő három év prioritásai közt, hogy nagyon fontos ezeknek a képzéseknek a széles körben való elterjedése.
Szenior tanácsadó képzés és program önkéntes segítők számára
A képzési program célja, hogy önkéntes „kortárssegítő” szerepre nyújtson felkészítést. A képzés után a szenior tanácsadók a helyi közösségben tudnak önkéntes segítőként fellépni, és az idős embereknek életkori sajátosságaikhoz, szükségleteikhez igazodó támogatást nyújtani. A szenior tanácsadó a professzionális segítőkkel együttműködő önkéntes segítőként olyan közösségi aktivista szerepet tölt be, aki facilitátorként részt vesz az idősek közösségi programjainak szervezésében és működtetésében, kapcsolatot épít izolált helyzetben élő, magányos idősekkel, és segíti társas kapcsolataik újraépítését, valamint életviteli támogatást nyújt az időseknek.
RSS
